2017. október
H
K
Sz
CS
P
Szo
V
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
7
8
9
10
11
12
13
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Összes program megtekintése ›

Kulturális

BALASSAGYARMAT-A legbátrabb város

Balassagyarmat az ország északi részén, az Ipoly folyó mellett, a Nógrádi-medencében fekvő határváros. Budapesttől 80 km-re fekszik, egy órányi autózással elérhető a 2A és a 22-es számú főútvonalon.

A város fő nevezetessége a Palóc-liget közepén található Palóc Múzeum, melynek állandó kiállítása a vidék gazdag népi hagyományaiból meríti témáját. A paraszti világ megidézésében a népszokások felől közelítettek a rendezők. Az emberi élet három nagy fordulója, a születés, házasságkötés, halál adják a kiállítás fő pilléreit, s az ezeket összekötő életszakaszok köré csoportosítják mondandójukat. Az élet ívét követő bemutatás során minden jelentős témaegységen belül egy-egy szokás, szokásrészlet mintegy megelevenedik, korhű környezetet idéző tárgy együttesek, az alkalomhoz illő viseletbe öltöztetett bábuk segítségével. A múzeum szabadtéri gyűjteményének épületegyüttese, a Palóc Ház, a XIX. század eleji nógrádi falusi építkezést és életmódot mutatja be. Figyelemre méltó, impozáns épület a volt Megyeháza, melyet 1832 és 1835 között építettek klasszicista stílusban. Falai között hivatalnokoskodott Madách Imre és Mikszáth Kálmán, így az épület irodalomtörténeti emlékhelynek is tekinthető.

Madách örökség

"Görbeország" dombjai közt megbúvó, dimbes-dombos területen épült faluban, Csesztvén várja vendégeit, hazánk egyetlen Madách emlékhelye, Balassagyarmattól mintegy 10 km-re.

Madách viszonylag rövid ideig élt a csesztvei, családi birtokon, mégis számos verse, levele, vallomása kelteződött innen, itt élte át házassága első, boldog éveit, itt születettek meg gyermekei. Madách emlékeiben Csesztve mindig a harmónia, az idill múltba merülő szimbólumaként jelent meg, melynek legékesebb bizonyítéka Otthon című verse:

„Messze tőlem, dőre földi gondok,
E küszöbnek kívüle maradtok,
Szent e hely, kicsiny világom ez…”

Madách Imre életét és munkásságát valamint Az ember tragédiája színpadi bemutatóinak történetét bemutató kiállítással 1998 óta fogadja a látogatókat. Madách életútja tekinthető át eredeti dokumentumokkal, kéziratokkal, fénykép, metszet ábrázolásokkal, korhű, csesztvei udvarház világát idéző nemesi szobabelsővel, és a költő egykori bölcsője is kiállításra került. Külön teremben mutatják be a Madách-életmű legnagyobb alkotásának, a Tragédiának emlékeit: külföldön megjelent fordításait és a színházi bemutatókon készült felvételeket. A színháztörténeti emlékeken kívül nem hiányoznak a Tragédia ihlette képzőművészeti alkotások és Madáchot ábrázoló emlékmű makettek sem.

A csesztvei Madách Imre Emlékház, Magyarország egyetlen Madách emlékhelye 2012. október 19-től megújult „külsővel és belsővel,” eddig egyedülálló, élménygazdag tárlattal várja kedves vendégeit.
A felújított épületet egyre több kíváncsi látogató keresi fel mostanában, de talán még mindig akadnak olyanok, akik nem tudnak az emlékházat érintő legújabb változásokról.

A megszépült hajdani udvarházban berendezett „Madách Imre és Az ember tragédiája – Az emberiség haladt, ha az egyén nem vette is észre” címet viselő kiállítás igazodik a korábbi tárlat hagyományaihoz, de számos újdonságot is rejt magában.
Az idelátogatók - akárcsak eddig - közelebbről is megismerhetik Madách Imrét (a gyermeket, az „embert”, az írót) születésétől egészen a haláláig, továbbá betekintést nyerhetnek az író hétköznapjaiba - egykori otthonának az életébe -, és egy rövid időre „berendezett szalonjának vendégeként” érezhetik magukat.

Madách Imre főműve központi szerephez jutott az új tárlatban, igazi kuriózummal szolgálva a látogatókat. Több termet szenteltek ugyanis a kiállítás rendezői (a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai) a Tragédiának: az előzményektől és megjelenéstől kezdve, a fogadtatáson és idegen nyelvű fordításokon át, egészen a színpadi, rádiós és filmes produktumokig, minden feldolgozásból igazán „emberközeli” ízelítőt kaphatnak a résztvevők.

A modern technikai eszközök segítségével szó szerint „megelevenedik” a nagy mű múltja és jelene: megtekinthetők a Tragédia kéziratos szövegrészletei és az 1934 – 2012 közötti színházi előadásokból szemezgetett színpadképek, látványtervek és illusztrációk; a múlt század eleji rádióból a mű 1938-as rádiójáték-változata hallgatható; a kelléktár színpadi jelmezei pedig felpróbálhatók, sőt kis háziszínpadunkon „munkára is foghatók”, így téve teljessé Az ember tragédiájáról itt kapott összképet.
Ez utóbbi jelmezes kellékek fontos részét képezik jövőbeli terveinknek. 

Természetesen az emlékház a „fiatalabb” korosztályról sem feledkezik meg: akárcsak a középiskolásoknak, az általános iskolás diákoknak is pályázatokkal, vetélkedőkkel szeretnénk kedveskedni a közeljövőben.
Minden aktuális információ, játék és pályázat megtalálható (vagy megtalálható lesz) az emlékház facebook-oldalán, de hamarosan már a honlapunkon is. 
Madách Imre öröksége tehát mindenki számára elérhető Csesztvén, ahol nemcsak egy megújult udvarház és egy értékes kiállítás fogadja a látogatókat, hanem csodaszép környezet is.

Horpács-Mikszáth emlékhely

A mikszáthi életút szellemi és tárgyi hagyatéka legteljesebben itt, Horpácson, az ország egyetlen Mikszáth emlékhelyén tekinthető meg.

A nagy palóc író, a Tót atyafiak és a Jó palócok megalkotója műveiből vett szövegrészletek kísérik a látogatót. Az eredeti bútorok, használati tárgyak, képzőművészeti alkotások, a személyes relikviák, mind-mind az író emlékét idézik.

A múzeum kultikus emlékhely (kegyhely) jellege, a berendezett lakrészek, enteriőrök, relikviák (kegytárgyak) meghatározó jelentőséggel bírnak.

Mohora-Tolnay- és Mauks-kúria

A Cserhát hegységben, a Feketevíz patak völgyében fekvő Mohora község XIX. századi híres úrilakjai köréből Farkas Pál háza, a Mauks-kúria, a Rakovszky és Tolnay-ház, a Schindler-lak, a gróf Vay Gáborné várkastélyszerű udvarháza.

A Cserhát hegységben, a Feketevíz patak völgyében fekvő Mohora község XIX. századi híres úrilakjai köréből Farkas Pál háza, a Mauks-kúria, a Rakovszky és Tolnay-ház, a Schindler-lak, a gróf Vay Gáborné várkastélyszerű udvarháza országos és térségi jelentőségű kultúrtörténeti emlékekkel, különleges műemléki értékeikkel váltak híressé. A Mauks-házban, a mai patika épületében lakott Mauks Mátyás földbirtokos és főszolgabíró, akinek Mauks Ilona nevű leányát Mikszáth Kálmán regényes házasságkötésük után feleségül vette, majd elvált tőle, hogy két év múlva, most már sikeres lánykéréssel, újabb esküvővel (mohorai evangélikus templomban) maga mellé emelje a magyar história, a magyar nyelvű irodalom örök emlékezetébe. A Mauks-házzal szemben áll a falu kultúrháza, az egykori Tolnay-kúria, amelyben a modern magyar színjátszás egyik legeredetibb egyénisége, a kitűnő színművésznő, Tolnay Klári (született Tolnay Rózsika) élt, gyerekeskedett. A kiállítás a Művésznő életútját bemutató fényképekből, személyes használati tárgyakból, családi ereklyékből, nagy sikert aratott színházi előadásokat idéző kosztümökből áll. Tolnay Klári első kiscipőjétől a legutolsó színpadi lábbelijén keresztül, 60 év feledhetetlen munkássága elevenedik meg a fényképeken. Kitüntetései között a két Kossuth-díj, érdemes és kiváló művész kitüntetés és a középkereszt is látható. A kiállított színpadi ruhák között szerepel a „Katyi ruha”, „Blanche pongyolája”, „Nóra” és „Maude” kosztümjei. A Tolnay család 125 éves zongorája ugyancsak megtekinthető az Emlékházban. A kiállítás alapja a művésszé válás és a művészetteremtés folyamatát rögzítő több mint 300 fényképfelvétel, melyek még plasztikusabbá, élőbbé teszik a tárlat tárgyait. A kiállításét, mely hűen reprezentálja egy fantasztikus és őszinte művészi életút pillanatait.

Szécsény

Az Ipoly menti síkságon fekvő Szécsény igazi példája azoknak a magyarországi településeknek, amelyek a középkorban a városias fejlődés útjára léptek, de fejlődésüket a török hódoltság derékba törte.

Nem kisebb történelmi esemény fűződik a város nevéhez, mint II. Rákóczi Ferenc 1705. évi országgyűlése.

Leglátványosabb épülete a Forgách kastély, mely a magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. A XIX. századi neves politikus, régész és természettudós Kubinyi Ferenc nevét viselő múzeum Nógrád megye régészeti, történeti emlékeit gyűjti. Gondozott parkban, az egykori várkerület északnyugati végén áll az 1332-es pápai engedély alapján épített nagyméretű műemlék Ferences templom. Szentélyében a 14. század gótikus stílusjegyei láthatók. Legértékesebb része a sekrestye, amelynek szép csillagboltozatát egyetlen nyolcszögű figurális fejezetű pillér tartja. A város központjában, a pestis járvány elmúltának emlékére épült fa harangláb helyére építették a Tűztornyot, mely szemmel láthatóan ferde, észak felé dőlt.

Glatz Oszkár kiállítás

A viseletbe és a falut körülvevő szép környezetbe lett szerelmes Glatz Oszkár Kossuth-díjas festőművész, aki a nyarakat Bujákon töltötte.

A képein keresztül a táj szépsége, az itt élők életkedve, népviselet eljutott az országhatárainkon túlra is. Glatz Oszkárt a község 1936-ban díszpolgárává fogadta.

Ma utca viseli nevét, szobra az iskolaudvaron áll. A család akarata szerint Buják község ajándékba kapott 40 olajfestményt. Pályázati segítséggel és önerőből az önkormányzat átalakította a művelődési házat, ahol a festmények megtekinthetők.

Bányászmúlt

A vidék kultúr- és ipartörténeti értékekben is rendkívül gazdag. A térségben másfél évszázadon át kiemelkedő szerepet töltött be a szénbányászat, amelyet az 1980-as évek végére teljesen felszámoltak.

Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Bányászati Kiállítóhely, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.